Napló
2023. 01. 28. 21:19

Kávé, végre nincs mínusz :))

„Minden sejtjnek a testünkben van töltése, a sejten belül negatív, a sejten kívül pozitív. Minden élő sejt egy elem és minden sejtnek van 1,4 volt töltése. Ez nem túl sok, de 50 trillió sejt van a testben, ami 700 trillió volt elektromosságot jelent a testünkben most, ebben a pillanatban. Ezt Chi-nek hivjak, és ezzel az energiával gyógyítani tudjuk magunkat.

A testünk minden funkciója már eleve jelen van minden sejtünkben, tehát ahol a testünkben van egy szervünk, ott létezik egy „miniszerv” is.
A tankönyvek az aggyal együtt, azzal egyenértékűként emlegetik a sejtmagot.
A sejtmag nem az agy, a sejtmag az ivarmirigy.
A sejtmag nem ellenőrzi a sejtet, a sejtmag az egyes részek reprodukciója.
Tehát ha meghaltunk, de a protein test továbbra is megvan, akkor mi hiányzik? A jel.
Amikor a jel a proteinhez kötődik, akkor a protein működik, viselkedést generál.
Ha egészségesek vagyunk, megfelelően viselkedünk, ám hogyha betegek vagyunk, a viselkedésünk is rossz irányba változik.

Mi okozza a betegséget?
Csak két dolog, ha a protein vagy az elektromos jel rossz.
A genetikai hibával született emberek génjei rossz proteint állítanak elő.
De ez az embereknek kevesebb, mint 5%-a, ami azt jelenti, hogy az emberek további 95%-ának egészségesnek kéne lennie.
Ha egészséges emberek voltunk, most pedig betegek vagyunk, mi okozza a problémát?

A jelet mindössze háromféleképpen lehet elrontani:
1. trauma, pl. baleset
2. rossz kémiai folyamatok a testben, pl. cukorbetegség
3. gondolatok

Ami az elmét illeti, a testtel nincs semmi baj, csak éppen rossz jelet küld, méghozzá rosszkor. Tehát ha megváltoztatjuk a gondolkodásunkat és az elménket, akkor képesek vagyunk megváltoztatni a test biológiáját, és az elme az, amely a földön a betegségek első számú oka.

Amikor az emberek mondjak, hogy a gén bekapcsol és kikapcsol, akkor úgy hangzik, hogy a gén hozza meg a döntést, de itt az egyszerű igazság. A gén csak egy tervrajz. A gén nem kontrollál, a gén nem kapcsol ki-be, a gén olvassa vagy nem olvassa a jelet. De vajon ki kontrollálja a jelet? Az észlelés.
(…)
Minden nap azt halljuk a médiából, hogy a gének kontrollálják ezt vagy azt, és az emberek elkezdenek aggódni, hogy milyen géneket örököltek a családban.

De ez nem igaz. Attól maradunk egészségesek vagy leszünk betegek, hogy hogyan látjuk a körülöttünk lévő világot és az milyen érzelmeket vált ki belőlünk – félelmet, szorongást, rettegést, dühöt. Ezek az érzelmek borítják fel a test harmóniáját és betegítenek meg.
Vizsgáljuk meg, hogy most milyen gondolatok vannak a fejünkben és azok igazak-e most, ebben a pillanatban. Nem a múltban és nem a jövőben, hanem éppen most igazak-e.
Meg fogunk lepődni, hogyha a jelen pillanatot nézzük. Gyakorlatilag alig vagy nincs problémánk.”
(Bruce Lipton)